A Gazdaságfejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) tanulmányából megállapítható, hogy Európa különböző államaiban éves szinten minimális átlagban 20 nap fizetett távollét illeti meg a dolgozót, továbbá 11 ünnepnap tekinthető átlagos mértékűnek, ez pedig a Magyarországon érvényes mennyiségekkel áll összhangban. Az Európai Unió tagországaiban ez az időszak 21,2 nap, míg az ünnepi napok ennél valamivel több, 11,7 nap átlagosan.
A táppénzt, heti szabadidőt, gyermekágyi szünetet, a hosszú idejű munkáért járó szabadságot, a szülői szabadságot valamint – sok országban – a munkaszüneti napokat a fizetett éves távolléttől függetlenül számolják.
Európában a legtöbb fizetett szabadnap
A rangsor tetején Málta és Ausztria foglalnak helyet a kötelező éves minimum 38 nappal, aztán sorra következnek a spanyolok és a francia állampolgárok 36 nappal, továbbá hat államban minimum 35 napos pihenés van előírva (Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Szlovákia, Svédország).
Szomszédos országainkat tekintve, minimum 20 nap fizetett távollét és 13 ünnepnapot kapnak az alkalmazottak Romániában, Horvátországban és Szlovéniában is.
Az összesítést alapul véve a hellének kerülnek a legkedvezőtlenebb helyzetbe az éves minimum 26 pihenőnappal, ezt követik a törökök és az angolok 28 szabadnappal. Öt európai országban kezdenek több munkanappal a magyar dolgozókhoz képest, Svájc, Hollandia, Németország, Írország kettővel kevesebb, vagyis 29 napot, míg Belgium 30 napot biztosít évente, a különbséget a hivatalos ünnepek száma jelenti.
Az Európai Munkaerőpiaci Szolgálat (EURES) szerint a munkahelyi szabadságnak nem csak a lelki és testi egészségre van jótékony hatása, hanem elősegíti a hatékonyság és a munkateljesítmény fokozódását is, mikor a foglalkoztatott visszatér – állítja az Euronews.
Pénzügyi akadályok a vakációzás előtt
Az OECD a vizsgálódása során azt is elemezte, hogy az európai országok közül hol a legnagyobb azon személyek aránya, akik pénzbeli okokból kifolyólag nincsenek módjában megengedni maguknak egy egyhetes pihenést. Az Európai Unió tagállamaiban Romániában található ez a legmagasabb, ahol a lakosság túlnyomó része (63 százalék) nincs abban a helyzetben, hogy finanszírozni tudjon egy hetes kiruccanást.
Ez a számzet négy államban is meghaladja a 40 százalékot: Görögországban (49 százalék), Bulgáriában (44 százalék), Horvátországban (42 százalék) és Magyarországon (41 százalék). Az eredmények alapján Svédország polgárai élnek a legkevésbé hasonló körülmények között, csupán a népesség 10 százaléka nem képes megfizetni egy egyhetes szünetet, a finnek 12 százalékának, a hollandok és a dánok 13 százalékának van ilyen helyzetben.
Franciaországban a dolgozók 25 százaléka, az Egyesült Királyságban 24 százaléka, Németországban pedig a 22 százaléka nem tud elmenni töltődni egy hétig gazdasági korlátok miatt.