Színes programok szórakoztatták az érdeklődőket Gömöri Hagyományőrző Napokon

A Hunor Lovas Sport és Szabadidős Egyesület első ízben rendezte meg Imolán a Gömöri Hagyományőrző Napokat. A rendezvény fő célkitűzései a régió eddig ismeretlen borvidékének, a bükki pincészeteknek bemutatása, a lovas hagyományok ápolása, a gömöri gasztronómia, a térség turisztikai értékeinek népszerűsítése, a helyi, kézműves termékek bemutatása, értékesítési lehetőségek biztosítása.

Mivel Imola határában fedezték fel a X-XII. századra datált vasolvasztó bucakemencét, amely ipartörténeti értéket képvisel, a rendezvény egyik fő attrakciója az imolai őskohó korhű másának közös megépítése volt Dr. Thiele Ádám, kohómérnök vezetésével. A vasolvasztó kemencében két napig izzott a faszénen a vasérc, majd a kohó bontásokat követően két vasbuca születésének örülhetett a lelkes közönség. A fújtatókkal két napon át Imola háziorvosa, Dr. Facsar Imre fújtatott fáradhatatlanul. Váratlan felfedezés volt, hogy a bucakemencéhez szükséges agyag kitermelése közben Dr. Thiele Ádám nagy mennyiségű külszíni vasércre bukkant, így az egyik vasbuca rudabányai, a másik imolai vasércből készült. Turisztikai vonzerőként jelentős lépés, hogy a Miskolc-Felsőhámorban, a Kohászati Múzeumban kiállított imolai őskohó rekonstrukcióját a rendezvényen megépítették, így az a továbbiakban Imolán az Illatportán ingyenesen megtekinthető.

A rendezvény keretében felállításra került Imola rovásírással írt helységnév táblája, melyet Bánné Dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke avatott fel. Ünnepi beszédében kiemelte: „Annak idején Szent István király hozta létre Gömör vármegyét, azaz Gömör széket, ahová a határőrnép a gömörőröket telepítette. Azon már meg sem lepődünk, hogy a gömörőröknél, ahogy a székelyeknél is, ismerték és a korai időkben még talán használták is a rovásírást. Így Imolán történetileg is „hagyományos” a rovásírásos köszöntő tábla. Éppen ezért felemelő érzés, hogy én is jelen lehettem Imola rovásírással íródott köszöntő táblájának átadásánál. Hiszem, a történelmi hagyományaink lelket és szívet adnak minden közösségnek. Jó volt látni, hogy sokan vagyunk még, akik ebben a rohanó világban is fontosnak tartják mindezt!”

A rovásírásos település táblák ötlet gazdája, a Rovás Alapítvány részéről Rumi Tamás elmondta, hogy az Európai Unióban mindössze négy írás rendszer van használatban: a latin, a görög, a cirill és a rovás. Létezik ugyan a germán runa és az etruszk írás, de azok ma már csak tudományos kutatás tárgyai. A rovásírással írt település táblák is jelzik, hogy Magyarországon él, és napi használatban van a rovásírás.  Sólyom Ferenc, miskolci rovó, akinek nevéhez fűződik a miskolci Herman Ottó Múzeumban megrendezett „Mokry asztala” című rovás tárlat. Avató beszédében kiemelte, hogy a két világháború között Herman Ottó Múzeum igazgató szervezte meg Miskolcon az akkor országos kiterjedésű rovásírás mozgalom összejöveteleit, ahol olyan nagy írók és művészek róttak, mint Móricz Zsigmond, Mokry Mészáros Dezső és Boromisza Tibor. A Herman Ottó által elindított mozgalom mai utódai méltán lehetnek büszkék arra, hogy a megye új rovásírásos helységnév táblával gazdagodott.

Rostás László Miskolc volt főépítésze az egyetlen magyar alapítású rend, a pálos rend történetéről, építészetéről tartott előadást. Imola szomszédságában, Kurityánban található pálos kolostor és templom falai 1861-ben még nagyrészt álltak, ahogy ezt egy korabeli metszet is tanúsítja. Ma már csak romokat találunk az egykori szakrális épületegyüttes helyén. Ugyanez a helyzet az óhutai, valamint a gönci pálos kolostorokkal. Rostás László kiemelte, hogy nemzeti megmaradásunk szempontjából nagyon fontos, hogy ne pusztuló romokat őrizzünk múltunkból, azaz ne a romoknak állítsunk emléket. Ahogy a diósgyőri vár esetében is, a megye pálos kolostorainak esetében is a teljes rekonstrukció és a szakrális épületekhez illő hasznosítás a jövő útja.

A fesztivál keretében fotó kiállítás mutatta be a gömöri árpád-kori templomokat, a népi lakóházakat, épületegyütteseket. A kiállítás célja az volt, hogy a helyben élők is csodálkozzanak rá a szomszéd települések kulturális értékeire, az Árpád-kori templomok bájára, a festett deszka mennyezetekre, a gömöri népi építészet gyöngyszemeire. Már a rendezvényen lovasok és kirándulók kaptak kedvet a bemutatott építészeti értékek felkeresésére.

A kézműves kirakodó vásár és a főzőverseny mellett a legnagyobb érdeklődés a karcagi Pusztai Róka Nomád Hagyományőrző Egyesület kaszkadőr színvonalú nomád show-ját és az ózdi huszárok lélekemelő lovas bemutatóját kísérte. A lovas bemutatók előtt Riz Gábor, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte: „Hagyományőrző egyesületeink nagyon sokat tesznek annak érdekében, hogy történelmünk dicső hőstettei ne merüljenek a feledés homályába, és ma is erőt, tartást és önbecsülést adjanak a küzdelmes napokhoz. Legyünk büszkék történelmünkre! Legyünk büszkék magyarságunkra! Nyugat-Borsod, a mi otthonunk! Hajrá Imola!” (Riz Gábor Facebook oldaláról). A képviselő úr végigjárta a kézműves standokat, és a főzőverseny résztvevőivel is beszélgetett a gömöri gasztronómia jellegzetességeiről. A lovas bemutatók után a közönség bátor tagjai lovagolhattak, kipróbálhatták a kelevéz hajítást, lándzsavetést és az íjászkodást.

Eközben a főzőverseny csapatai készítették a finom gömöri ételeket. Kánó két, Zubogy egy, Imola négy csapattal vett részt a versenyen. A zsűri értékelésében a gömöri hagyományos ízeket, az újszerűséget, valamint az esztétikus, ötletes tálalást értékelte. Az első helyezést a kánói Ibolya Vendégház csapata nyerte. Étel: vaddisznó pörkölt gujkával (házisonka, liszt, tojás gombóc) tócsni és főtt burgonya.

Az érdeklődőket kirakodó vásár várta, ahol kóstolásra volt lehetőség: sajókazai fűzfa kosarak, múcsonyi házi tészták, imolai lekvárok, alsószuhai szörpök, kánói méz és méz készítmények, a Rovás Alapítvány könyves standja, kézműves ékszerek, kézműves párnák és játékok, valamint a bükki Büdi és Gallai pincészet borai várták a vásárlókat.

Délután nagy érdeklődés mellett Petraskó Tamás tartott interaktív előadást a honfoglaláskori harcászatról, ezt követte Andok György rendkívül informatív vetítéses előadása a hajdani gömöri borkultúráról. Ezt követte Andok György rendkívül informatív vetítéses előadása a hajdani gömöri borkultúráról, kiemelve Serényi Béla gróf szőlőnemesítésben és a filoxéra vész utáni időkben betöltött reorganizációs, újító tevékenységét. A gömöri régió két fő szőlőfajtája a rizling és az olaszrizling volt, amelyet kiváló minőségben állítottak elő a helyi gazdák, a már megújított oltvány alapon működő szőlőkultúrában.

Kora este Horváth Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet Igazgatója tartott tájékoztató előadást a Magyarságkutató Intézet munkájáról, a régészeti feltárásokról és a magyar történelem egyes szakaszait érintő kutatásokról.

Este kohóbontás következett, amelynek eredménye egy szép vas buca lett imolai vasércből. Majd borkóstoló következett észak-magyarországi borokból. A Büdli és a Gallai pincészet borkóstolóján szép borokat kóstoltak az érdeklődők. A napot a Mészáros banda hajnalig tartó táncháza zárta.

Vasárnap Gyulai Iván a mélymulcsos kertművelésről tartott előadását nagy érdeklődés kísérte, mely a környezetvédelem terén élen járó permakultúra alapelveire épül. A mélymulcsos módszerrel gyomlálás és műtrágyázás nélkül minőségben és mennyiségben megdöbbentően gazdag termésre számíthatunk a kiskertben. Végül Péntek-Gyulai Évi interaktív előadása következett, aki a mulcsos kertben termett gyógynövényeket, azok gyógyhatásait, a szörp készítés mesterfogásait ismertette, majd a látogatókkal közösen fenyő rügy- és fenyő virág szörpöt főztünk.

Eközben a gyermekek Kovács Éva gyöngyfűző iparművésszel gyöngy ékszereket készítettek.

A rendezvény szakmai partnere dr. Nagy István, agrárminiszter és az Agrárminisztérium.