Hatalmas változások a táppénz ellátásban! Ennek sokan fognak örülni!

Ezt feltétlen olvasd el, téged is érinthet.

Nagy változás a táppénznél! Minden dolgozó érintett!

A korábbinál jóval több pénz jut táppénzre, ezért naponta majdnem 700 forinttal kaphatnak többet azok, akik kiesnek a munkából.

Miután 2018-ban a minimálbér emelkedése miatt a táppénz is nő, napi értékének felső határa 9180 forint lesz a 2017-es 8500 helyett.

FONTOS! Óriási a különbség a betegszabadság és a táppénz között!

Ki jogosult betegszabadságra?

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.

A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki.

Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. alkalmazottai, stb.), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.

Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.

A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %‐a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó‐ és járulékköteles is.

Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz, vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget.

A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járhat.

Ki jogosult táppénzre?

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:

fennálló biztosítási jogviszony, a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. 1. biztosítási jogviszony A táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. (Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.)

2. egészségbiztosítási járulék

A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

Ha Ön nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjasként munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatott, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére.

3. orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség

A fenti feltételek fennállása esetén, akkor jogosult táppénzre, ha saját vagy gyermeke betegsége folytán keresőképtelenné válik.

OSZD MEG másokkal is!